A „lebomló műanyag” fontos megoldás a műanyagszennyezés csökkentésére.
Nem lebomló műanyagok használata tilos. Mit lehet használni? Hogyan csökkenthető a műanyagszennyezés? Hagyjuk lebomlani a műanyagot? Legyen környezetbarát anyag. De vajon a biológiailag lebomló műanyagok valóban csökkenthetik a műanyagszennyezést? Ha valamilyen adalékanyagot adnak a műanyaghoz, hogy lebomló legyen, és még mindig a műanyag alapú, akkor valóban környezetszennyezésmentes? Sokan szkeptikusak. Vannak, akik azt hiszik, hogy ez csak az ipari karnevál új fordulója. Ezért sok, egyenetlen minőségű és költségű lebomló műanyag van a piacon. Ez jó vagy rossz dolog? Új környezeti nyomást fog hozni?
Először is népszerűsítsük a lebomló műanyagokat. A lebomló műanyagokat biológiailag lebomló műanyagokra, termikus oxidatív lebomlású műanyagokra, fényben lebomló műanyagokra és komposztálható műanyagokra osztják. Mindegyik „lebontható”, de a termikusan oxidatív úton lebomló műanyagok és a fényben lebomló műanyagok költsége többszörösen eltér a biológiailag lebomló műanyagokétól és a komposztálható műanyagokétól. Állítólag az oxigénnel lebomló műanyagok és a fényben lebomló műanyagok csak azután „tűnnek el” a földből, ha egy ideig hőnek vagy fénynek vannak kitéve. De ezt az olcsó és „könnyen eltűnt” anyagot nevezik „a műanyagipar PM2,5-jének”. Mert ez a két lebontási technológia csak láthatatlan apró részecskékre tudja lebontani a műanyagokat, de nem tudja eltüntetni azokat. Ezek a részecskék apró és könnyű tulajdonságaik miatt láthatatlanok a levegőben, a talajban és a vízben. A Z-t végül az organizmusok belélegzik.
Európa már 2019 júniusában betiltotta a termikusan oxidatív úton lebomló műanyagokból készült eldobható termékek használatát, Ausztrália pedig 2022-ben fokozatosan megszünteti az ilyen műanyagokat.
Kínában, ahol a „lebomlási láz” éppen most jelent meg, az ehhez hasonló „pszeudo-lebomló műanyagok” még mindig nagyszámú vásárlót vonzanak, akik alacsony áron szeretnének „lebomló műanyag zacskókat” vásárolni, de nem ismerik a rejtélyt. A 2020-ban kiadott „műanyag korlátozási rendelet” tiltja a „nem lebomló műanyag zacskók” használatát, és nem határozza meg, hogy milyen lebomló műanyag zacskókat kell használni. A biológiailag lebomló műanyagok magas költsége miatt a termikus oxidatív lebomlású műanyagok, a fényben lebomló műanyagok vagy a bioalapú hibrid műanyagok is jó választások olyan területeken, ahol nem kell teljesen biológiailag lebomló műanyagokat használni. Bár ez a műanyag nem bontható le teljesen, a PE legalább egy része hiányzik.
A kaotikus piacon azonban a fogyasztók gyakran nehezen tudják azonosítani a lebomló műanyagok kategóriáját. Valójában a legtöbb vállalkozás nem tudja, mi a különbség a teljesen lebomló műanyagok és a termikusan oxidatív úton lebomló műanyagok, a fényben lebomló műanyagok és a bioalapú hibrid műanyagok között. Gyakran a viszonylag olcsót választják, azt gondolva, hogy teljesen lebomlik. Ezért mondja sok vásárló: „Miért az Ön egységára többszöröse, mint másoké? Gyártóként nem lehet megtéveszteni a fogyasztókat azáltal, hogy a mintákat „lebomló” felirattal látják el az ilyen termékeken.
Az ideális lebomló műanyagnak „biológiailag teljesen lebomló anyagnak” kell lennie. Jelenleg a legszélesebb körben használt biológiailag lebomló anyag a politejsav (PLA), amelyet olyan bioanyagokból állítanak elő, mint a keményítő és a kukorica. Az olyan folyamatok révén, mint a talaj eltemetése, a komposztálás, az édesvízi degradáció és az óceánok lebomlása, ez az anyag teljesen lebontható a mikroorganizmusok által vízzé és szén-dioxiddá anélkül, hogy további terhelést okozna a környezetnek.
Azokban a városokban, ahol bevezették a „műanyagtilalmat”, láthatunk biológiailag lebomló műanyag zacskókat, amelyek megfelelnek az új G szabványnak. Alján a „PBAT+PLA” és a „jj” vagy „babcsíra” jelzések láthatók. Jelenleg csak ez a fajta biológiailag lebomló anyag, amely megfelel a szabványnak, ideális lebomló anyag, amely nincs hatással a környezetre.
A Dingli Packaging zöld csomagolási utat nyit meg Önnek!
Feladás időpontja: 2022-07-07